Árpád-kori települések Kerekegyháza határában

1998-as régészeti feltárások igazolják (Siklósi Gyula: Kerekegyháza középkori települései, templomai), hogy Kerekegyháza jelenlegi helye környékén a már az Árpád-korban, tehát a XI. századtól kezdve éltek emberek. Az ásatások helyszínén a kerekegyházi önkormányzat 2012-ben egy-egy kettőskeresztet állíttatott, megőrizve ezeknek a leleteknek a történelmi jelentőségét. Eszerint több középkori település és templom is létezett a mai Kerekegyháza határában: Tormos (vagy talán Tormás) puszta, Hercegegyház, ill. a harmadik helyszínen egy ovális alakú templom maradványait találták, amiről Kerekegyháza a nevét kaphatta.

Tormospuszta: a Csordajárás keleti részén található, a három helyszín közül ez magasodik ki a legjobban. Kutatások szerint ez a település egészen a XV. századig fennállhatott. "...Mizsei Károly kerekegyházi lakos e lelőhelyen talált egy III. Béla-kori (1172-1196) rézpénzt." (Hazag László: Adalékok Kerekegyháza történelméhez c. könyvből)

Hercegegyház: Kunpusztán, a Vasszék és a Csuka dülő között helyezkedett el (a kunpusztai templom melletti dülőn, a templomtól kb 500 méterre). Itt feltártak egy Szent-Imre nevezetű templomot és egy XI-XII. századi jómódú falut. 

Kerektemplom: feltártak egy ovális alakú, XI-XIII. századi templomot. Ez a helyszín pedig a Kukujszi és Templomsori dűlő közötti területen helyezkedik el. (Elhagyva Kerekegyházát a Fülöpháza, Szabadszállásra vezető úton, az első jobb kanyarban vezet tovább egyenesen egy aszfaltút, az utat követve, egy idő után az aszfaltút már földút lesz, és ettől a ponttól kb 700-800 méterre található.)