Az alábbi érdekes bejegyzés ismét Kenyeres Tibornak köszönhető. Ezúttal egy 1861-es "tánczmulatságra" szóló meghívót kaptam tőle, mellékelve hozzá egy igen részletes és olvasmányos magyarázatot is, amit engedélyével közzé is teszek! Köszönöm!
 |
| Meghívó |
"A 12,5x16,4 centiméter nagyságú,
sárgásbarna papírra nyomott meghívó értelmezéséhez:
[A „T.cz.” rövidítés tisztelt czímzettet jelent, kézzel
beírható volt oda a név. A bemeneti díj 1 „fr.o.é.” volt. A rövidítés
feloldása: forint osztrák értékben.
1857-ben egy császári nyílt parancs vezette be a Magyar Királyság területén is
az ausztriai értékszámítást, erre utalt a rövidítés, hogy az addigi – magyar
királyságbeli - értékszámítástól meg lehessen különböztetni. Viszonyítás
kérdése, hogy 1 forint akkoriban soknak vagy kevésnek volt tekinthető. 1861-ben
általában egy városi református kántor díja temetésenként (attól függően, hogy
csak énekszós vagy prédikációs temetés volt) 40, illetve 80 krajcárra rúgott. A
korban közkedvelt, képes, 12 oldalas Vasárnapi Újság című hetilap félévi
előfizetési díja 3 forint o. é. volt 1861-ben. A 16 oldalon megjelenő,
Protestáns Egyházi és Iskolai Lap című országos hetilap félévi előfizetési díja
vidékre 3 forint 70 krajcár volt. Egy bőrkötéses Biblia ára 1 forint 75 krajcár
volt. A Kecskeméti Református Egyházközségben 1861-ben egy elemi iskolai
férfitanítói éves fizetés 420 forint volt és még minden diáktól (70 fő) 40
krajcár.]
Lássuk, miről mesél e meghívó. Az
„Árokszállási Kerekegyháza” településünk utóbbi történetének legrégebbi
elnevezése. Arra utalt, hogy ezt a török időkben elnéptelenedett kerekegyházi
pusztát 1745-ben legnagyobb részben Jászárokszállás városa váltotta meg, ahol
aztán a jászok a tőkéjüket megtestesítő gulyáikat tartották, majd 1857-ben új
települést alakítottak e helyütt ki, először kitűzetve az utcák és telkek
helyét, majd a telkeket áruba bocsátották. A jászárokszállási
település-alapításra utalt az Árokszállási
Kerekegyháza név, majd a Jászkerekegyháza név. 1900-tól már csak
Kerekegyháza nevet viselt a község. Valószínűleg a Kecskemétről idetelepülők
(kb. 100 család) és a Kunszentmiklósról származó néhány család lehetett
református. Az első ismert, szervezett és nyilvános református istentiszteletet
1861 húsvétján (márc 31.) tartotta a helyi reformátusoknak Fehér Péter
kecskeméti főgimnáziumi tanár. Majd 1861. június 16. napján Fördős Lajos, a
kecskeméti ref. egyházmegye esperese közgyűlést tartott az ittenieknek, akik
elhatározták az egyházközség alapítását és tervbe vették templom és iskola
építését. Bizonyosan ebbe a sorba illett az 1861. augusztus 20.-ára kitűzött
táncmulatság. Megadták a módját, mert igényes meghívót is készíttettek
Kecskeméten. Szilády Károly nyomdája 1841-ben kezdette meg a működését. Rövid
idő elteltével a legjobb kritikákat kapta, dicsérték technikai színvonalát,
korrektségét, tisztaságát, pontosságát, az esztétikus megjelenést.
Természetesen nemcsak könyvek nyomtatásával foglalkozott, hanem minden olyan
terméket előállított, amelyre kereslet volt (kivéve a naptárakat,
kalendáriumokat), így: báli, esküvői és egyéb meghívók, táncrendek,
belépőjegyek, cégkártyák, nyereménysorsjegyek, hirdetmények, oklevelek, gyászlapok,
színlapok. Halála után, 1871-től utódai folytatták az ipart. Szilágyi Tibor
meteorológus gyűjtéséből (Időjárási események Kecskeméten a XVII-XIX. században
Kecskemét, 1999) tudjuk, hogy 1861 augusztusa Kecskeméten eléggé esős volt, de
azt még nem tudjuk, hogy a táncmulatság hogyan is sikerült.
K.T."
