2013. szeptember 22., vasárnap

Táncmulatság 1861-ben

Az alábbi érdekes bejegyzés ismét Kenyeres Tibornak köszönhető. Ezúttal egy 1861-es "tánczmulatságra" szóló meghívót kaptam tőle, mellékelve hozzá egy igen részletes és olvasmányos magyarázatot is, amit engedélyével közzé is teszek! Köszönöm!

Meghívó


"A 12,5x16,4 centiméter nagyságú, sárgásbarna papírra nyomott meghívó értelmezéséhez:

[A „T.cz.” rövidítés tisztelt czímzettet jelent, kézzel beírható volt oda a név. A bemeneti díj 1 „fr.o.é.” volt. A rövidítés feloldása: forint osztrák értékben. 1857-ben egy császári nyílt parancs vezette be a Magyar Királyság területén is az ausztriai értékszámítást, erre utalt a rövidítés, hogy az addigi – magyar királyságbeli - értékszámítástól meg lehessen különböztetni. Viszonyítás kérdése, hogy 1 forint akkoriban soknak vagy kevésnek volt tekinthető. 1861-ben általában egy városi református kántor díja temetésenként (attól függően, hogy csak énekszós vagy prédikációs temetés volt) 40, illetve 80 krajcárra rúgott. A korban közkedvelt, képes, 12 oldalas Vasárnapi Újság című hetilap félévi előfizetési díja 3 forint o. é. volt 1861-ben. A 16 oldalon megjelenő, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap című országos hetilap félévi előfizetési díja vidékre 3 forint 70 krajcár volt. Egy bőrkötéses Biblia ára 1 forint 75 krajcár volt. A Kecskeméti Református Egyházközségben 1861-ben egy elemi iskolai férfitanítói éves fizetés 420 forint volt és még minden diáktól (70 fő) 40 krajcár.]

Lássuk, miről mesél e meghívó. Az „Árokszállási Kerekegyháza” településünk utóbbi történetének legrégebbi elnevezése. Arra utalt, hogy ezt a török időkben elnéptelenedett kerekegyházi pusztát 1745-ben legnagyobb részben Jászárokszállás városa váltotta meg, ahol aztán a jászok a tőkéjüket megtestesítő gulyáikat tartották, majd 1857-ben új települést alakítottak e helyütt ki, először kitűzetve az utcák és telkek helyét, majd a telkeket áruba bocsátották. A jászárokszállási település-alapításra utalt az Árokszállási Kerekegyháza név, majd a Jászkerekegyháza név. 1900-tól már csak Kerekegyháza nevet viselt a község. Valószínűleg a Kecskemétről idetelepülők (kb. 100 család) és a Kunszentmiklósról származó néhány család lehetett református. Az első ismert, szervezett és nyilvános református istentiszteletet 1861 húsvétján (márc 31.) tartotta a helyi reformátusoknak Fehér Péter kecskeméti főgimnáziumi tanár. Majd 1861. június 16. napján Fördős Lajos, a kecskeméti ref. egyházmegye esperese közgyűlést tartott az ittenieknek, akik elhatározták az egyházközség alapítását és tervbe vették templom és iskola építését. Bizonyosan ebbe a sorba illett az 1861. augusztus 20.-ára kitűzött táncmulatság. Megadták a módját, mert igényes meghívót is készíttettek Kecskeméten. Szilády Károly nyomdája 1841-ben kezdette meg a működését. Rövid idő elteltével a legjobb kritikákat kapta, dicsérték technikai színvonalát, korrektségét, tisztaságát, pontosságát, az esztétikus megjelenést. Természetesen nemcsak könyvek nyomtatásával foglalkozott, hanem minden olyan terméket előállított, amelyre kereslet volt (kivéve a naptárakat, kalendáriumokat), így: báli, esküvői és egyéb meghívók, táncrendek, belépőjegyek, cégkártyák, nyereménysorsjegyek, hirdetmények, oklevelek, gyászlapok, színlapok. Halála után, 1871-től utódai folytatták az ipart. Szilágyi Tibor meteorológus gyűjtéséből (Időjárási események Kecskeméten a XVII-XIX. században Kecskemét, 1999) tudjuk, hogy 1861 augusztusa Kecskeméten eléggé esős volt, de azt még nem tudjuk, hogy a táncmulatság hogyan is sikerült. 
 
                                                                                                                      K.T."

                                                                                                                              

2013. szeptember 11., szerda

Szélvihar Kerekegyházán

Az alábbi kis hírt Kenyeres Tibortól kaptam (ezúton is nagyon köszönöm Neki), ami szerint 1923. szeptember első felében (tehát épp 90 éve) hatalmas szélvihar támadt Kecskeméten és környékén, így Kerekegyházán is! A hír 1923. szeptember 12-én jelent meg az Esztergom címet viselő "politikai és társadalmi" lapban:

1923-as hír
A hírt tartalmazó teljes oldal pedig itt található: 1923. szept. 12. - Esztergom

2013. szeptember 7., szombat

Túraajánló Kerekegyháza környékén 1.

Hosszú szünet után végre új bejegyzéssel jelentkezik a Kukália blog oldal, és ezzel szeretnék egy új "sorozatot" is elindítani! Ezúttal nem a város történetével kapcsolódó bejegyzés kerül megosztásra, hanem egy gyönyörű és nyugodt környezetbe invitálom a kedves olvasókat egy kis beszámolóval, hiszen nem kell feltétlenül kilóméterek százait megtenni autóval, hogy ilyen helyre csöppenjen az ember. Ráadásul ez a környék egy kicsit a "miénk" is, így talán szívünket is tudjuk melengetni egy kicsit, hiszen itthon vagyunk, büszkék lehetünk az Alföldre!

Túraútvonalunk (jelen esetben inkább sétaútvonal :) ) kiindulópontja a településen kívülre esett, a Kunadacs/Kunszentmiklós felé vezető útról jobbra leágazó egyik dűlőút mellett hagytuk autónkat. Ez az út a 16-os és 17-es kilóméterkő között majdnem félúton helyezkedik el, szerintem sokak számára ismerős is lehet, itt van egy nagyobbacska üres terület (sajnos ottjártunkkor illegális szemétlerakóként is üzemelt), ráadásul itt érinti a kiskunsági piros turistaút a már említett kunszentmiklósi utat.
Tehát itt parkoltunk autónkkal, majd elindultunk a piros jelzésen, a környék által árasztott nyugalom már itt érezhető volt.

Séta indul!

Piros

 Utunkat balról is és jobbról is telepített akác- és fenyőerdők szegélyezték, alig 1 km megtétele után elágazáshoz érkeztünk, itt meglepetésünkre útirányt jelző táblákat pillantottunk meg, ami - valljuk be - az alföldi turistautakon ritkaság számba megy, mindenesetre jó volt látni!

Útirányt jelzők

 Itt mi jobbra, azaz Kunbaracs felé vettük az irányt, rátértünk tehát a piros + jelzésre! Lábunk alatt itt még süppedősebb lett a homok, de ez egyáltalán nem szegte kedvünket, sőt...
Néhány száz méter múlva ismét útirányt változtattunk, de nem mentünk tovább a piros + jelzésen (ami balra vezetett), hanem elfordultunk jobbra, így egy még "érintetlenebb", még vadregényesebb kis szakasz következett, ahol egy vadlesbe botlottunk:

Vadregényes

Itt már nem volt kifejezetten homokút, ami mutatta volna, merre menjünk...csak a nyiladékok vezettek! Hamarosan elérkeztünk egy kisebb buckás részre, ahol ez a látvány fogadott minket:

Buckás Alföld

Miután kigyönyörködtük magunkat, bementünk bal oldali nyiladékba, ahol már két nagyobbacska fenyő erdő között haladtunk, az emelkedők furcsa módon egyre sokasodtak, na azért nem kimerítő módon...

Arra fel!

Majd újabb néhány száz méter megtétele után elérkeztünk úticélunkhoz:

Úticélunk

Lesből

A túra útvonala a képre kattintva megtekinthető, gps-re letölthető, pc-n böngészhető:


Ezt a kis sétát tényleg bárki meg tudja tenni akár 2-80 éves korig! Könnyű, rövid, nem megerőltető! Mindenkinek bátran merem ajánlani!!!