Hosszú szünet után végre új bejegyzéssel jelentkezik a Kukália blog oldal, és ezzel szeretnék egy új "sorozatot" is elindítani! Ezúttal nem a város történetével kapcsolódó bejegyzés kerül megosztásra, hanem egy gyönyörű és nyugodt környezetbe invitálom a kedves olvasókat egy kis beszámolóval, hiszen nem kell feltétlenül kilóméterek százait megtenni autóval, hogy ilyen helyre csöppenjen az ember. Ráadásul ez a környék egy kicsit a "miénk" is, így talán szívünket is tudjuk melengetni egy kicsit, hiszen itthon vagyunk, büszkék lehetünk az Alföldre!
Túraútvonalunk (jelen esetben inkább sétaútvonal :) ) kiindulópontja a településen kívülre esett, a Kunadacs/Kunszentmiklós felé vezető útról jobbra leágazó egyik dűlőút mellett hagytuk autónkat. Ez az út a 16-os és 17-es kilóméterkő között majdnem félúton helyezkedik el, szerintem sokak számára ismerős is lehet, itt van egy nagyobbacska üres terület (sajnos ottjártunkkor illegális szemétlerakóként is üzemelt), ráadásul itt érinti a kiskunsági piros turistaút a már említett kunszentmiklósi utat.
Tehát itt parkoltunk autónkkal, majd elindultunk a piros jelzésen, a környék által árasztott nyugalom már itt érezhető volt.
 |
| Séta indul! |
 |
| Piros |
Utunkat balról is és jobbról is telepített akác- és fenyőerdők szegélyezték, alig 1 km megtétele után elágazáshoz érkeztünk, itt meglepetésünkre útirányt jelző táblákat pillantottunk meg, ami - valljuk be - az alföldi turistautakon ritkaság számba megy, mindenesetre jó volt látni!
 |
| Útirányt jelzők |
Itt mi jobbra, azaz Kunbaracs felé vettük az irányt, rátértünk tehát a piros + jelzésre! Lábunk alatt itt még süppedősebb lett a homok, de ez egyáltalán nem szegte kedvünket, sőt...
Néhány száz méter múlva ismét útirányt változtattunk, de nem mentünk tovább a piros + jelzésen (ami balra vezetett), hanem elfordultunk jobbra, így egy még "érintetlenebb", még vadregényesebb kis szakasz következett, ahol egy vadlesbe botlottunk:
 |
| Vadregényes |
Itt már nem volt kifejezetten homokút, ami mutatta volna, merre menjünk...csak a nyiladékok vezettek! Hamarosan elérkeztünk egy kisebb buckás részre, ahol ez a látvány fogadott minket:
 |
| Buckás Alföld |
Miután kigyönyörködtük magunkat, bementünk bal oldali nyiladékba, ahol már két nagyobbacska fenyő erdő között haladtunk, az emelkedők furcsa módon egyre sokasodtak, na azért nem kimerítő módon...
 |
| Arra fel! |
Majd újabb néhány száz méter megtétele után elérkeztünk úticélunkhoz:
 |
| Úticélunk |
 |
| Lesből |
A túra útvonala a képre kattintva megtekinthető, gps-re letölthető, pc-n böngészhető:
Ezt a kis sétát tényleg bárki meg tudja tenni akár 2-80 éves korig! Könnyű, rövid, nem megerőltető! Mindenkinek bátran merem ajánlani!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése