A történelmi Kiskunság határai Kerekegyházán 2.

A történelmi Kiskunság egy újabb mérföldköve, pontosabban határköve kerül most bemutatásra!
Ez a határkő a Kerekegyházát Szabadszállással összekötő út mellett közvetlenül található, az úgynevezett "Hagymafalu" településrész előtt. Ez a kő nemcsak a régi kiskunsági határt jelzi, hanem egybeesik a jelenlegi Kerekegyháza - Fülöpháza határral is. A következő térképen ez nagyon jól látszik:

A határkő helye (forrás: google)

A kő egy tipikus kiskunsági határjel, hengeres, lekerekített formájú, a talajszinttől kb 1m magasságban mutatja meg magát.
Végezetül a szóban forgó határkő:

A határkő 2013-ban

A történelmi Kiskunság határai Kerekegyházán 1.

Ezzel a témával a Kukália Blog társoldala, a Kiskunsági Értékmentők már foglalkozott több soron, az erről szóló eddigi 3 bejegyzés megtalálható itt.

Ezúttal a Kerekegyháza északi határrészében elterülő úgynevezett Görögök-homokja nevű tájegységen keresztülfutó szakaszt vesszük nagyító alá. Nevét arról kapta, hogy a XIX. században kecskeméti görög kereskedők birtokolták ezt a területet, a homok elnevezés pedig egyértelmű...a talajviszonyok azóta sem változtak túl sokat, már ami a homokot illeti.
Maga a tájegység és egyben ez a határszakasz a Kerekegyháza-Kunbaracs-Ladánybenei hármashatártól az 1930-as években állított Csonka-Keresztig húzódik. Ez a Kiskunsági határszakasz egyébként szinte teljesen megegyezik a mai Kerekegyháza közigazgatási határával, illetve ez a rész a közös határa Kerekegyházának és Kunbaracsnak.

Görögök-homokja műholdról (forrás: google)

Ugyanez egy 1860-as térképszelvényen a következőképpen néz ki:

Görögök-homokja egy 1860-as térképen (forrás: arcanum)

Szerencsére a régi kiskunsági határjelölésekből még a mai napig fennmaradt néhány határkő, amiket az előző bejegyzésben olvasható túránk során meg is találtunk. Ezek akár 100-150 éves kövek is lehetnek, vigyázzunk tehát rájuk, minél tovább tudják őrizni környezetünk és településünk múltját!
Az egyik ilyen határkő nem messze a Csonka-Kereszttől É-Ny-i irányban található (ld. műholdkép).
Koordinátája: N 46° 57,467' E 19° 23,578'

A határkő és környezete, a Búhegy-dűlő 2013. májusában

A másik pedig, ezen a homokúton továbbhaladva (ami egyben a határdűlő is) a Hármashatár felé található, méghozzá a Búhegyként ismert magaslaton túl. Az útról letérve, egy gyönyörű erdős környezetben található, fákkal és bokrokkal szorosan védve.
Ennek a koordinátája: N 46° 58,315' E 19° 26,186'

Kiskunsági határjel...

...és környezete

Kunbaracsi túra

A mai napra, az oldalon is meghirdetett Kunbaracsi túra képeiből egy kis ízelítő látható ebben a bejegyzésben. A túra remek időben, gyönyörű helyen és nagyon jó hangulatban telt, rengeteg érdekesség és látnivalóval találkoztunk utunk során, többek között ilyen volt a Gyöngyvirágos tölgyes, ahol hatalmas méretű és több mint 100 éves fák között bolyonghattunk, de a vadregényes táj mellett elhagyatott és sajnos sok esetben romos tanyákat is láthattunk. Mivel egy szakaszon Kerekegyháza és Kunbaracs határán jártunk, néhány határkő is megmutatta magát. Az oldalon már szereplő Csonka-tanya és Keresztjét is útba ejtettük, végül a Bú-hegy és a Görögök Homokja következett.
Sajnos Kerekegyházáról nem csatlakozott a túrát lebonyolító Petőfi Túrakör csapatához senki sem, na de majd talán legközelebbi kerekegyházi kötődésű túrán nagyobb lesz az érdeklődés. Ez 2013. szeptember 7-én kerül megrendezésre, méghozzá Jászárokszálláson, Kerekegyháza betelepülésének tiszteletére! Jelentkezni és a túra iránt érdeklődni ezen az oldalon, vagy e-mailben a fenti címen lehet, illetve a www.petofiturakor.hu oldalon!

További képek: itt!

"Centenáris emlékmű" Kerekegyházán

Ez a kép egy régi képeslapon látható, sok érdekessége mellett talán titokzatossága a nagyobb, ugyanis az emlékműről sajnos semmit nem tudni. Nevéből ítélve 100. évfordulóra állíthatták, formáját tekintve országzászlóra hasonlít. Találgatások alapján emelhették a város 100. évfordulójára, vagy talán 1848-as évfordulóra... Kérdés viszont az, hogy hol lehetett az emlékmű, miért rombolhatták le, vagy ha nem lerombolták, akkor mi történhetett vele? Netán az idők során annyira leromlott az állapota, hogy összedőlt? 

Kérem, aki tud valamit az emlékműről, jelentkezzen bármelyik elérhetőségen! Köszönöm!