Ficzek János - 1848-49-es honvédszázados 1.

Ficzek János hosszú évekig pusztabírói, majd később városi bírói feladatokat látott el Kerekegyházán. Azelőtt részt vett az 1848-49-es eseményekben is, először Görgey nemzetőrdandárjában szolgált, azután közvitéz lett a bácskai hadtestnél. 

1849. január 19-én főhadnaggyá léptették elő és századosi kinevezést kapott a III. hadtestben. Tagja lett a jász-kerületi honvédegyletnek, majd a Jászárokszállástól egyre inkább függetlenedő Kerekegyháza pusztabírója, később a teljesen független és önálló település bírója lett.
A fennmaradt írások szerint nagy szerepet játszott Kerekegyháza fellendülésében, ezt mutatják a következőkben idézett korabeli jellemzések.

Kálóczy Ferenc egykori jegyző így jellemezte munkásságát: 

„1857 év előtt Kerek-egyháza egy nagy pusztaság volt, s mint puszta Jászárokszállás közbirtokosságának volt a birtoka... Ezen nagy pusztaság felett  a felügyeletet egy pusztabíró három csősszel végezte. A pusztabíró Ficzek János volt, ki a község szervezésében tevékeny részt vett, s később a községnek majd  húsz  évig volt a bírája... A község alakulásában nagy része volt. Mint jogvégzett  ember,  a  község minden  ügyébe  belefolyt. Amint észrevette,  hogy a regálé váltsága be fog következni, az volt a legfőbb törekvése, hogy a község kocsmáját minél magasabb áron adhassa ki haszonbérbe, mi megtörténvén, alapját vetette meg a kártalanításnak, hogy tehát a község 106200 korona kártalanítási összeget kapott,  az kizárólag Ficzek János bíró érdeme, ezzel azután megvetette alapját a községnek is.”

Kada Elek Kecskemét egykori polgármestere ezeket a mondatokat mondta róla a település 50. évfordulóján rendezett ünnepségen:

"...balatoni Farkas János megfeszített tevékenységgel,  hű segítő társával,  az akkori bíróval, Ficzek Jánossal addig okoskodtak, addig munkálkodtak, hogy épültek a házak, szaporodott a lakosság, s íme ma, ötven esztendő után művelés  alatt  áll  a puszta összes  földje,  fasorok, ligetek emelik bájait, a régi vad buckák helyén boldog lakosságú, viruló község hirdeti a magyar szorgalmat, és erősíti a jövőbe vetett hitel.”

Ficzek János 1900-ban, 77 évesen hunyt el, sírja a kerekegyházi temetőben található:

Ficzek János sírja 2012. őszén