Kerekegyháza területe - ahogyan már a korábbi bejegyzésekből is kiderült - már az Árpád-korban is lakott volt, nevét egy kerek alakzatot viselő templomról kapta, ami sajnos már csak a régészeti ásatások elbeszéléseiben létezik.
A település 1856-os újra betelepítését követően ferencesek jártak ki Kecskemétről lelkipásztorkodni, majd az itteni lelkészség megszervezése után a régi iskolatermet használták templomnak.
 |
| (Forrás: arcanum) |
A mai római katolikus templomot Györgyi Dénes tervei alapján 1911-ben kezdték el építeni, majd két évvel később 1913. augusztus 20-án Révész István kecskeméti plébános áldotta fel Szent István király tiszteletére.
 |
| Györgyi Dénes építész |
 |
| Révész István plébános |
A templom neogót stílusú, amely ipartörténeti műemléknek számít, hiszen ez az első vasbeton szerkezetű templom Magyarországon. Az épület 43,5 méter hosszú, 17 méter széles, tornya pedig 57 méter magas, amely 3 harangot rejt:
1. Szent István harang (588 kg), felirata: "Tekints István Király szomorú hazádra,
Fordítsd szemeidet régi országodra.
Isten dicsőségére emeltették a kerekegyházi hívek"
2. Páduai Szent Antal harang (149 kg), felirata: "Páduai Szent Antal, szegények pártfogója,
Légy kegyes a kerekegyházi hívekhez.
Isten dicsőségére öntették a kerekegyházi hívek"
3. Xavéri Szent Ferenc harang (31 kg), felirata: "Xavéri Szent Ferenc, könyörögj érettünk."
A harangokat az ország egyik leghíresebb harangöntője, Szlezák László készítette.
2011. szeptemberében kétszer is megszólaltak ezek a harangok a Kossuth-rádió déli hírműsora előtt abból az alkalomból, hogy abban az évben ünnepelhette a város a templom alapkőletételének 100. évfordulóját!
A templom hátsó részén, a szentély külső falán található egy Mária-szobor is.
A templom hátsó részén, a szentély külső falán található egy Mária-szobor is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése