A történelmi Kiskunság határai Kerekegyházán 1.

Ezzel a témával a Kukália Blog társoldala, a Kiskunsági Értékmentők már foglalkozott több soron, az erről szóló eddigi 3 bejegyzés megtalálható itt.

Ezúttal a Kerekegyháza északi határrészében elterülő úgynevezett Görögök-homokja nevű tájegységen keresztülfutó szakaszt vesszük nagyító alá. Nevét arról kapta, hogy a XIX. században kecskeméti görög kereskedők birtokolták ezt a területet, a homok elnevezés pedig egyértelmű...a talajviszonyok azóta sem változtak túl sokat, már ami a homokot illeti.
Maga a tájegység és egyben ez a határszakasz a Kerekegyháza-Kunbaracs-Ladánybenei hármashatártól az 1930-as években állított Csonka-Keresztig húzódik. Ez a Kiskunsági határszakasz egyébként szinte teljesen megegyezik a mai Kerekegyháza közigazgatási határával, illetve ez a rész a közös határa Kerekegyházának és Kunbaracsnak.

Görögök-homokja műholdról (forrás: google)

Ugyanez egy 1860-as térképszelvényen a következőképpen néz ki:

Görögök-homokja egy 1860-as térképen (forrás: arcanum)

Szerencsére a régi kiskunsági határjelölésekből még a mai napig fennmaradt néhány határkő, amiket az előző bejegyzésben olvasható túránk során meg is találtunk. Ezek akár 100-150 éves kövek is lehetnek, vigyázzunk tehát rájuk, minél tovább tudják őrizni környezetünk és településünk múltját!
Az egyik ilyen határkő nem messze a Csonka-Kereszttől É-Ny-i irányban található (ld. műholdkép).
Koordinátája: N 46° 57,467' E 19° 23,578'

A határkő és környezete, a Búhegy-dűlő 2013. májusában

A másik pedig, ezen a homokúton továbbhaladva (ami egyben a határdűlő is) a Hármashatár felé található, méghozzá a Búhegyként ismert magaslaton túl. Az útról letérve, egy gyönyörű erdős környezetben található, fákkal és bokrokkal szorosan védve.
Ennek a koordinátája: N 46° 58,315' E 19° 26,186'

Kiskunsági határjel...

...és környezete