Kerekegyháza címere

Forrás: kerekegyhaza.hu

"Címere álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejének zöld hármashalmán fekete zsinóros vörös mentében és nadrágban, derekán ezüstövvel, aranyos csizmában, aranyleffentyűs vörös süvegű, fekete bajuszú jász vitéz áll, balját a csípőjén nyugtatja, jobbjában ezüst jászkürtöt tart.

 A pajzs felső élén vörös bélésű, aranyos szegélyű és pántozatú tornasisak található, nyakában aranyszalagon aranymedállal. A sisakon zafírokkal és rubinnal ékesített ötágú (három levél között két gyöngy), nyitott arany leveleskorona van, felette (a heraldikában nem jellemző módon) arany kettőskereszt lebeg, tőle jobbra ugyancsak lebegve aranymarkolatú, kék pengéjű (élével jobbra forduló) kard, balra ezüstzászlós kopja és balra lobogó kék-arany zászló látható.

 A foszlányok: jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst, akantuszleveleket formáz.

A címerpajzs kék mezeje emlékeztet a történeti múltra, arra, hogy a település már az Árpád-korban létezett. A zöld, enyhe ívelésű hármashalom idézi a táj dimbes-dombos voltát, amelyen védelem alatt álló puszták és erdőségek zöldellnek, s arra is utal, hogy a lakosság jelentős hányada mezőgazdaságból, zöldség- és gyümölcstermelésből él.

A középütt álló jász vitéz kifejezi, hogy a területet hajdan jászok lakták. A vitéz jobbjában tartott kürt, a hagyomány szerint "Lehel vezér kürtje", már a XVI-XVII. századi pecséteken feltűnik, bár a mondák a honfoglaló vezérek egyikéhez (a német "császár" felett legyőzötten is diadalmaskodó Lehelhez) kötik, ez időtől "jászkun kürtnek" is nevezik, s a jászok meghatározó szimbólumaként tartják számon.

Forrás: www.petofiturakor.hu

 A sisak felidézi a település hősi halottainak, I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékét, a korona pedig az 1856-tól újra indult önállóságot, önkormányzatiságot.

A címer felett lebegő kettőskereszt, mintegy a nemzeti címerből kiemelt motívum, jelzi a város lakóinak hazaszeretetét, a szűkebb pátria iránti hűséget s a vallásos érzületet.

Az aranyos markolatú kard a történeti múlt tiszteletét, a haza és a szabadság megvédelmezésére mindig kész tettvágyat fejezi ki, a zászlós kopja pedig az egykori pusztai és lovas életet szimbolizálja." (Forrás: nemzetijelkepek.hu)

Egyébként nem meglepő, viszont annál feltűnőbb a hasonlóság a Jászárokszállási és Jászberényi  címerekkel: 

Kerekegyháza templomai 1. - Római Katolikus templom

Kerekegyháza területe - ahogyan már a korábbi bejegyzésekből is kiderült - már az Árpád-korban is lakott volt, nevét egy kerek alakzatot viselő templomról kapta, ami sajnos már csak a régészeti ásatások elbeszéléseiben létezik. 

A település 1856-os újra betelepítését követően ferencesek jártak ki Kecskemétről lelkipásztorkodni, majd az itteni lelkészség megszervezése után a régi iskolatermet használták templomnak. 

(Forrás: arcanum)

A mai római katolikus templomot Györgyi Dénes tervei alapján 1911-ben kezdték el építeni, majd két évvel később 1913. augusztus 20-án Révész István kecskeméti plébános áldotta fel Szent István király tiszteletére. 

Györgyi Dénes építész

Révész István plébános

A templom neogót stílusú, amely ipartörténeti műemléknek számít, hiszen ez az első vasbeton szerkezetű templom Magyarországon. Az épület 43,5 méter hosszú, 17 méter széles, tornya pedig 57 méter magas, amely 3 harangot rejt:

1. Szent István harang (588 kg), felirata: "Tekints István Király szomorú hazádra,

                                                                    Fordítsd szemeidet régi országodra.

                                                                    Isten dicsőségére emeltették a kerekegyházi hívek"

2. Páduai Szent Antal harang (149 kg), felirata: "Páduai Szent Antal, szegények pártfogója,

                                                                              Légy kegyes a kerekegyházi hívekhez.

                                                                              Isten dicsőségére öntették a kerekegyházi hívek"

3. Xavéri Szent Ferenc harang (31 kg), felirata: "Xavéri Szent Ferenc, könyörögj érettünk."

A harangokat az ország egyik leghíresebb harangöntője, Szlezák László készítette. 

2011. szeptemberében kétszer is megszólaltak ezek a harangok a Kossuth-rádió déli hírműsora előtt abból az alkalomból, hogy abban az évben ünnepelhette a város a templom alapkőletételének 100. évfordulóját!
A templom hátsó részén, a szentély külső falán található egy Mária-szobor is. 

Kerekegyháza ELSŐ vasútállomása

Aki szorgalmasan olvassa az oldalt, az egyrészt jól teszi, másrészt pedig már találkozhatott egy, A kerekegyházi vasútállomásról is szóló bejegyzést, amely a hetényegyházi vasútvonallal kapcsolatosan került szóba. A hangsúly nem véletlen, ugyanis meggyőződésem, hogy nagyon kevesen tudhatnak arról a - talán mondhatjuk így - tényről, hogy a jelenleg ismert vasútállomás nem az első és nem is az egyetlen már nem működő vasútállomása a városnak!

Kerekegyháza területe eléggé kiterjedt, ahogyan az a lenti térképen látszik, határa lenyúlik egészen a mai 52-es sz. főúton túlra is, magába foglalva a Kecskemétet - Izsákkal összekötő mellékút egy kis szakaszát is. Nem volt ez másképp régen sem, és ez azért fontos, mert ezzel egyértelműen magyarázható, hogyan tartozhatott Kerekegyházához ez az állomás!

Kerekegyháza jelenlegi határai (Forrás: google maps)

A Kecskemét - Fülöpszállás vasútvonalat 1895-ben nyitották meg, amely helyiérdekű vasútvonalként épült azért, hogy Kecskemétet összekösse a Budapest - Kelebia vonallal is. Nyomvonala 43 km hosszú, 1435 mm nyomtávolságú, melyen többnyire mezőgazdasági termények szállítása folyt. 

1973. január 30-án (néhány nap híján pont 40 éve) a Korhánközi út biztosítás nélküli átjárójában súlyos baleset történt, amikor is a vonat összeütközött a menetrend szerinti, Helvéciára közlekedő autóbusszal. 37-en életüket vesztették, és sokan megsérültek a balesetben... 

A vasútvonal 2007-ig adott lehetőséget személyszállításra, manapság a Kecskemét - Ágasegyháza szakaszt teherforgalomra használják.

A vasútállomás egy 1885-ös térképen látható először... (Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy hogyan szerepelhet 10 évvel korábbi térképen? Talán a térképek későbbi "frissítései" és utólagos javításai magyarázatul szolgálhatnak erre.) ... és talán utoljára, legalábbis eddig nem sikerült felfedezni másik forrást, amiben ezen a néven szerepel az objektum:

Kerekegyháza vm. - 1885. (Forrás: arcanum)

 

Ezen a térképen Kecskemét felől érkezve a Köncsög megállóhely után következett, viszont egy jóval későbbi, 1943-as térképen már a Kerekegyháza elnevezést nem találjuk. Talán az 1937-es vasútvonal felújításnak köszönhetően rendeződhettek át a megállóhelyek és állomások is, feltételezhetően így lett a Kerekegyháza vasútállomásból a ma is erre a névre hallgató Köncsög:

Köncsög (Kerekegyháza) vá. - 1943. (Forrás: arcanum)

André Alajos és a városi könyvtár

1989 óta minden évben ezen a napon, január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját, 1823-ben ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a saját és egyben a magyar nép egyik legfontosabb művét, a Himnusz-t. A megemlékezések, a kultúrális műsorok sora ezen a napon szinte megszámlálhatatlan, ezzel a bejegyzéssel emlékezünk meg itt erről a jeles napról: 

André Alajos (Forrás: kerekegyhaza.hu)

 André Alajosról (1872-1921) viszonylag keveset tudni (családja és az ő története további kutatást és gyűjtést igényel), annak ellenére, hogy sokat tett városunk fejlődéséért, hiszen ő alapította a kerekegyházi könyvtárat. Múltjából annyi bizonyos, hogy az első világháborúban harcolt, majd Olaszországból betegen hazatérve, fiatalon halt meg.
Sírja ma is a kerekegyházi temetőben található:

Az egyik André sírhely Kerekegyházán

A könyvtár (Forrás: kerekegyhaza.hu)

A könyvtár épületét 1905 és 1907 között építette. A homlokzaton látható mellszobrok I. Ferenc Józsefet és felesége, Erzsébet királynét ábrázolja, leírások szerint egy ismeretlen olasz szobrásszal készíttette. (És hogy honnan is eredhet a kapcsolat, egy későbbi bejegyzésből kiderül.) 

A barokk stílusjegyeket hordozó épület állapota sokáig folyamatosan romlott, ám a 2005-ös felújítás szinte újjá varázsolta a gyönyörű épületet, az átadás 2007-ben történt meg, azóta az épület újra otthont ad a könyvtárnak, illetve a pincében működik az Ifjúsági Klub is.

A könyvtár közel 23000 kötettel gazdagítja a város kultúrális életét.

Kerek - Egyháza 1838-ból

A következő leírás egy 1838-as tudományos gyűjtésből való, melyben kitérnek többek között az Jászkun és Kiskun "Kerületek" településeire, pusztáira, tavaira is:

"142 lakókkal, fekszik a' Ketskemétieknek határánál, mellyből 3/6 Árokszállás, 1/6 Kun Szent Miklós, 2/6 pedig Fülöpszállás várossaihoz tartoznak. - Nagyobb részént homokos; a' Fülöpszállásiaknak részén vannak Szappan és Szívós tó nevezetű Tavak, mellyek széksót bőven termenek; a' Kun Szent Miklósiaknak részén pedig ollyas tavak is vannak, mellyek nádat és kákát szolgáltatnak."

A alább látható térképrészlet 1834-ből származik, ezen látható, mely részek tartoztak az említett településekhez:

1834 - (Forrás: arcanum)

Egy későbbi, 1885-ös térképen Kiskun - Kerekegyházának és Fülöpszállás - Kerekegyházának nevezik meg az említett területeket, ill. Jász-Kerekegyházának a jelenlegi várost (ez az Árokszállási területhez tartozott):

1885 - (Forrás: arcanum)

A jelenleg is Szappan-, és Szívós- Széknek nevezett tavak mára már sajnos teljesen kiszáradtak, csapadékosabb években fel-felbukkan benne némi vízmennyiség, de sajnos ez kevés ahhoz, hogy újra "vízi élet" kezdődhessen ezekben a medrekben.  Megközelítésük: Fülöpháza központját nyugati irányban elhagyva, az aszfaltút egy idő után földútra vált, kis idő múlva jobbról becsatlakozik a kiskunsági piros túraútvonal, majd balról egy kisebb halmot lehet megpillantani (ez a fülöpházi régi temető), itt az úton megállva jobbról a Szappan- Szék, balról pedig a Szívós- Szék medrei láthatók!

Programajánló

Amint látható, felkerült az oldalra egy programajánló rovat, ami tartalmaz néhány kerekegyházi, illetve Kerekegyházához köthető túrát a Petőfi Túrakör jóvoltából. A túrákra bárki, előre megfontolt szándékkal jelentkezhet és szívesen fogadunk minden kedves érdeklődőt, aki megismerné lakóhelyének környezetét, természeti adottságait, vagy épp egy kis mozgásra, esetleg jó társaságra vágyik. 

A túrákra előzetes jelentkezés szükséges, amit az olcsiii@gmail.com címre várunk!

www.petofiturakor.hu

Szikes tavak Kerekegyháza határában 1.

Kerekegyháza határában, a várost nyugati irányban elhagyva, a Kerekegyháza - Szabadszállás közötti aszfaltút mellett terül el a Kiskunsági Nemzeti Park részét is képező Kondor-tó. 

A Kiskunságban számtalan mennyiségben találhatóak meg a jelenlegi falvak és városok határaitól nem messze elhelyezkedő szikes-tavak. Ezek sekély vízmélységű, de ennek ellenére többnyire nagy kiterjedésű tavak, melyek szárazabb időszakokban kiszáradtak, majd csapadékosabb években megteltek vízzel. 

Borovszky Samu így ír ezekről a tavakról: "Azon tavak azonban, a melyek még részleges lefolyással sem bírtak, növényzet nélküli szikes tavak voltak és mint a többiek, a szomszédos halmoknak leszivárgó vagy leszűrődő csapadék-vizeiből táplálkoztak.

Időnként igen száraz években a tavaknak legtöbbje kiszáradt. Ilyenkor a sziksó seprése a népnek mindaddig keresetforrásul szolgált, míg a tengeri vagy kősóból a sziksónak olcsó előállítása ezen forrást meg nem szüntette." 

A kisöpört sziksót többek között mosáshoz használták, de hasznát vették az üveggyártásban is, vagy például vízlágyításban.

A tó hossza körülbelül 3-4, szélessége pedig 1-1,5 km, vízmélysége pedig 1m körüli (csapadékosabb időszakokban). Kedvelt állomása a madaraink vonulásának.

A tó partjára épült egy mára már védett épületnek számító tanya, a Halász-tanya (erről egy későbbi bejegyzésben bővebben)!

A Kondor-tó egy 1778-as térképen is már szerepel. Eszerint a régi neve Kender-szék lehetett: 

Kender-Szék 1778-ból (Forrás: arcanum)

Egy későbbi, 1885-ös térképen már a jelenlegi nevét viseli: 

A jelenlegi nevét viselő, Kondor-tó 1885-ben (Forrás: arcanum)

Az egykori élővilággal és vízzel teli tóban jelenleg nincs víz, ám 2011-ben a sok csapadéknak köszönhetően - ha nem is teljesen - megtelt vízzel, otthont adva ezzel rengeteg madárnak!

Kondor-tó 2011-ben

Kondor-tó 2011-ben

És 2012. tavaszán!

Már-már azt hihette az ember, hogy az 1980-as években már végleg kiszáradtnak vélt tó végre hosszú évek után újra régi fényében fog virágozni, sajnos a szárazság ismét erősebb volt, így 2012. nyarán újra eltűnt belőle a víz, és vele együtt élővilágának nagy része is!